Jindřichův Hradec városa az egyik legbecsesebb történelmi település, ahol a látogatók ma is magukba szívhatják a dicső múlt atmoszféráját. A Hradec, a Slavat és végül a Černín nemesi családok a cseh királyság legfontosabbjai közé tartoztak és nekik köszönhetően Jindřichův Hradec neve nemcsak Csehországban, hanem külföldön is ismert lett. Történelmi gazdagságának köszönhetően 2007-ben Jindřichův Hradec elnyerte a rangos „Az Év Történelmi Városa” címet.
A város történetének kezdetei egy korábbi szláv erődítménnyel fonódnak össze, amely a Nežárka folyó és a Hamerský patak felett magasodó hegyfokon feküdt. Hradecről a legrégebbi fennmaradt írásos feljegyzés 1220-ból származik, amikor a jindřichův hradeci birtok a Hradec család alapítójának, I. Jindřichnek az uradalma volt, aki az egykori erődítmény helyén gótikus várat épített. A 13. század közepére a vár alatt kialakult a település, melyet Jindřichről neveztek el. A város jelenlegi nevét először 1410-ben jegyezték fel. A Hradec család címere – kék mezőben arany rózsa, valamint a II. Ulászló király által 1483-ban adott kiváltságok révén a két arany királyi oroszlán és a koronás W betű – a mai napig Jindřichův Hradec jelképe.
A városkép meghatározó eleme a Vajgar nevezetű, tekintélyes méretű tó, amelynek közepén a gróf Jaromír Evžen Černín által 1858–1860 között imádott feleségének építtetett mesterséges szigetecske áll.
Jindřichův Hradec másik legfontosabb látványossága az állami kezelésben lévő vár és kastély hatalmas épületegyüttese. amely a harmadik legnagyobb területű műemlék az egész Cseh Köztársaságban. A lenyűgöző komplexumot 1996-ban nemzeti kulturális műemlékké nyilvánították.
A város szépen felújított központjának legfőbb látványossága a reneszánsz lábas házakkal körülvett főtér (náměstí Míru) és az annak közepét ékesítő, 20 méter magas Szentháromság-szobor. Mindenképp érdemes megtekinteni a sgraffitoval díszített Langer-házat és a régi városháza épületét is.
A város híres szülöttei és lakosai:
Adam Václav Michna z Otradovic (1600–1676) – orgonaművész, zene- és énektanár. Több szerzeménye, mint például az Aludj csak (Chtíc, aby spal) című karácsonyi dal a cseh folklór részévé vált.
Tomáš Krýza (1838–1918) – a Jindřichův Hradecben született harisnyakészítő mester arról nevezetes, hogy több mint 60 év munkájával megalkotta a világ legnagyobb mechanikus népi betlehemét, amely összesen 1398 figurát tartalmaz. Krýza mester alkotása ma is megtekinthető a város helytörténeti múzeumában (Muzeum Jidřichohradecka).
Tudtad?
1888-ban a kastélyhoz tartozó malom épületében František Křižík mérnök tervei alapján üzembe helyeztek egy villamos erőművet, melynek köszönhetően Prága után Jindřichův Hradec volt a második város Csehországban, amely villanyfénybe borult. Křižík vízerőműve a mai napig működik. Az egész épület nemzeti kulturális emlék.
Jindřichův Hradecben nagy hagyománya van a gobelin-készítésnek. A mai napig számos helyi mester foglalkozik gobelinek szövésével és restaurálásával.
Az északi szélesség 15. meridiánja áthalad a városon, de a Szűz Mária Mennybemenetele (Nanebevzetí Panny Marie) templom sarkán lévő jelölés nem pontos. Bár a meridián valójában áthalad a Jindřichův Hradecen, de nem itt, hanem a Nežárka folyó közelében.
Tippünk:
Az egykori jezsuita kollégiumban, amely ma a Fotográfiai és Modern Vizuális Média Múzeumának (Muzeum fotografie a moderních obrazových médií) ad otthont, egy különleges, boncolást ábrázoló mennyezeti festmény látható, ami annál is érdekesebb, mert a jezsuitáknak számára kifejezetten tiltott volt az emberi test ilyen megközelítése.