PÍSEK – királyi város az Otava folyó partján

Az aranyat tartalmazó homokú folyóparton (a város neve csehül homokot jelent) először az aranymosók kis települése állt, melyből később falu, majd királyi uradalom, végül pedig az I. Vencel király alapította város fejlődött ki, amelynek saját vára is volt. A 13. század végén Písekben pénzverdét hoztak létre, amely később Kutná Horába költözött. IV. Károly uralkodása idején a városban sóraktárt is alapította, valamint itt üzemelt Csehország legnagyobb gabonaraktára. A huszita háborúk idején Písek a huszitákat támogatta, és valószínűleg ez volt az első cseh város, ahol a híres huszita hordókat kihelyezték, amelyekbe a lakosok betehették a huszitáknak adományozott értékeiket.

A város legnagyobb növekedését a 16. században érte el, amikor királyi vár, valamint számos reneszánsz lakóház is épült itt. Písek legbecsesebb kincse Csehország legrégebbi kőhídja (még a hírneves prágai Károly hídnál is öregebb), amely természetesen nemzeti kulturális emlék. Régen Öreg hídnak és Szarvas hídnak (Jelení most) is hívták, mert a legenda szerint elsőként mindenki meglepetésére egy szarvas ment át rajta.

Písek két, egymással párhuzamos főtérrel rendelkezik, és a városközpont egy kompakt egységet alkot. Az alsó téren (Velké náměstí) áll a városháza monumentális, kéttornyú épülete. A város eme barokk ékköve 1740 és 1767 között épült. A homlokzatán egy átjáró található, amelyen keresztül egyenesen a várudvarba juthatunk. A királyi várnak eredetileg négy szárnya volt, az épületben azonban 1532-ben tűzvész pusztított, és egyes részeit később új építményekkel pótolták. A nyugati szárnyban székel a Prácheňské Múzeum, amelyet az Európa Tanács 1996-ban az „Év Európai Múzeuma” díjjal tüntetett ki. Közvetlen közelében áll az ún. Malátaház (Sladovna), amely jelenleg Európa legnagyobb, kisgyermekes családoknak kialakított játszóháza. A város történelmi központjában található házak jelentős részét a 19. és 20. században átépítették és empire vagy historizáló homlokzatot kaptak. A Hotel Otava épületét a cseh szecesszió mestere, Mikoláš Aleš festményei díszítik.

Mindezeken túl a város építészetének mozaikja olyan híres építészek által tervezett villákat foglal magában, mint Pavel Janák, Dušan Jurkovič vagy Jan Koula. Feltétlenül említést érdemel az Otava felett átívelő modern gyaloghíd, amelyet Josef Pleskota, Písek szülötte tervezett. Písek ma is a homok városa, ezt bizonyítja a folyóparton sorakozó számos szobor és más műalkotás, melyek homokból készültek. 2007 óta a folyóparton a Kőhíd (Kamenný most) melletti szakaszon minden évben hatalmas szobrok készülnek ebből az anyagból, melyek ünnepélyes bemutatására a Pískoviště (Homokozó) nevű rendezvény keretében kerül sor. A szabadtéri galéria ezután a szobrok állapotától függően általában őszig látogatható.

A város híres szülöttei és lakosai:

Fráňa Šrámek (1877–1952) – a híres cseh költő szinte a város jelképe, aki a helyi gimnáziumban tanult és a híd és a folyó közelében lakott az „U Koulí” nevezetű házban. 1894-ben elhagyta a várost és soha többé nem tért vissza; a meghívásokat elutasította vagy versekkel válaszolt rá.

Adolf Heyduk (1835–1923) – neves író, aki1860-tól itt élt rajz- és kalligráfia tanárként. Amikor írói hírneve lassan elhalványult, szívesen látogatta a helyi borozókat, a gyógyszertárakba is gyakran bekukkantott egy kupica gyógynövényes likőrre, és mivel meg volt győződve róla, hogy mindenki nagy megtiszteltetésnek veszi a látogatását, sehol sem fizetett. Szecessziós stílusú lakásában ma emlékszoba működik.

Kateřina Neumannová (1973) – a 2006-os torinói téli olimpia sífutó bajnoka, sporttisztviselő. Már gyermekkorában elkötelezte magát a sport mellett, hiszen édesanyja testnevelést és biológiát tanított Písekben.

Tudta?

Písek volt az első város egész Csehországban, ahol bevezették az elektromos közvilágítást. 1887 június 23-án a világhírű cseh mérnök és feltaláló, František Křižík kivilágította a városközpontot és a városháza fokozatosan megvásárolta tőle ezt az újdonságot.

Tippünk:

Jaroslav Hašek hallhatatlan regényének hőse, Švejk a „budějovicei anabázis” során Táborból České Budějovicébe próbál eljutni, de hosszas bolyongás után végül Písekben köt ki. Mi is megpróbálhatjuk végigjárni ezt az útvonalat, a város el is készített ehhez egy kis útikönyvet, amely a helyszínen beszerezhető.

Příloha

Vissza