Tábor városa teljesen egyedülálló módon, néhány hét alatt jött létre, amikor a környékbeli, főleg Sezimovo Ústíból származó husziták ide költöztek (a „tábor” szó csehül is ugyanazt jelenti, mint magyarul). Megalapítása után közvetlenül a város létrehozta saját hadseregét, egyházi és világ közigazgatását.
A valaha a helyi vár részét képező Kotnov-toronyból csodálatos kilátás nyílik a városra, amely keskeny, kanyargós utcácskáival és a házak konyháiból áradó illatokkal nagyon emlékeztet a horvátországi Dubrovnikra. Itt minden a huszita kort idézi: az utcák nevei – Betlémská (a prágai Betlehemi kápolnában prédikált Husz János), Kostnická (azaz Konstanzi utca, ebben a német városban égették meg Husz Jánost; ha ebben az utcában járunk, keressük fel a híres Kostnická kávéházat) Husova, Žižkova (Jan Žižka a huszita seregek leghíresebb hadvezére) –, vagy éppen a járdaköveket díszítő kelyhek képei.
A város központi alakja a trocnovi Jan Žižka, akinek szobra egy huszita szekérrel együtt a róla elnevezett téren áll. Žižka a huszita háború egyik legfontosabb alakja, de élete egyéb eseményeiről nem sokat tudni. Valószínűleg már gyermekkorában elvesztette az egyik szemét, talán innen származhat a Žižka becenév is, ez a szó az akkori cseh nyelvben „félszeműt” jelentett. A Német Lovagrend elleni háborúban csatlakozott a katonasághoz, ezután IV. Vencel udvari őrségében szolgált, valószínűleg egy időben útonálló is volt, majd a később a megváltás reményében állt be a husziták közé. Táborban legyőzhetetlen katonai vezetőként szerzett hírnevet. A huszitákat a cseh nemesség egy része is támogatta, akik azon a véleményen voltak, hogy Isten törvényét karddal is meg lehet védeni. Ezt a harci jelszót nemcsak Žižka, hanem Tábor város akkori lakói is magukévá tették.
A városhoz szorosan kötődik a radikális husziták – az adamiták – története is. A szekta vallási csoporttá alakult, radikalizálódott, és mivel a szabad szerelmet, a testi és a vallásos meztelenséget hirdették, a paráznaság bűnébe estek. Ezt a szigorú katonai vezetés természetesen nem tolerálhatta, így az adamitákat kiűzték Táborból. Ők először a közeli Příběnicébe menekültek, de utóbb a huszita sereg szétszórta őket, és az elfogott adamitákat Klokotyban megégették. A szekta életben maradt tagjai a Nežárka folyó egyik szigetén húzták meg magukat, Jan Žižka azonban közbelépett és kegyetlenül megbüntette őket útonálló életmódjukért: a többségüket lemészárolta, az adamiták utolsó képviselőit pedig máglyán megégette.
A város történelme azonban nemcsak a huszita korban volt érdekes. A reneszánsz idején a gazdag helyi polgárok azon kezdtek vetélkedni, hogy ki tud szebb házat építtetni. Ezek közé tartozik például a Stárek-ház (Stárkův dům), amely 1526-ban Mikuláš Slanař, később pedig a trkovi Hrošek család birtokában volt. A Žižka téren található szökőkút szintén a reneszánsz építészet gyöngyszeme. A kút közepén, magas kőoszlopon álló alak egy arany zászlót tart a kezében. Szakértők szerint ez a városi önkormányzat és a város pallosjogának szimbóluma, azaz a számos német városban megtalálható ún. Rolland-oszlopok megfelelőjéről van szó.
Táborból természetesen nem hiányozhat Husz János emlékműve sem. A róla elnevezett parkban látható a szecesszió híres cseh képviselője, a chýnovi születésű szobrászmester, František Bílek szoborcsoportja. A műalkotást 1928-ban állítatta a Husz-emlékmű létrehozására alakult egyesület, a talapzatán pedig az alábbi szöveg olvasható: „Lángok által elragadva az igazságért”.
A város híres szülöttei és lakosai:
Oskar Nedbal (1874. 3. 26–1930. 12. 24.) – tábori születésű karmester, zeneszerző, a Cseh Kvartett hegedűművésze, melodrámák és napjainkban is népszerű operettek szerzője, melyek közül legismertebb a „Lengyel vér”. Jan Žižka z Trocnova (kb. 1360–1424) – a középkori huszita mozgalom híres történelmi alakja, hadvezér és zseniális stratéga. Egyetlen csatában sem győzték le.
Martin Šonka (1978) – légi akrobata, a Red Bull Air Race versenysorozat pilótája, Táborban él.
Tudta?
A történelmi központ szinte összes házának három-négy szintes pincéi voltak a sziklás alapba vájva. Ezek ma össze vannak kötve egymással és egy kb. 500 méter hosszú föld alatti túra tekintetében megtekinthetők.
Tippünk:
A Mikuláš z Husi téren a közelmúltban újra látogathatóvá vált az egykori kolostor belső udvara. A kolostor egy időben börtönként szolgált és a cellák még ma is láthatók. Most azonban sokkal barátságosabb célt szolgálnak – az Ambit művészeti galéria található bennük A helyiek a mai napig „Klášterák”, azaz Kolostor tér néven emlegetik a teret.